Még mindig jogsértő módon üzemel munkahelyén a kamera?

Vajon az Ön munkáltatója alkalmaz kamerás megfigyelést a munkahelyén? „Hát persze – hangzik a válasz – kamera manapság már mindenhol van!”

Napjainkban szinte elkerülhetetlen, hogy bármelyikünk munkahelyén ne találkozzunk kamerás megfigyeléssel. A fenti kérdésre is szinte valamennyien ugyanezt a választ adnánk. Azonban ha azt a kérdést tennénk fel, hogy a GDPR Rendelet bevezetését követő immáron 4. év elteltével hány hazai munkáltató végzi jogszerűen a kamerás megfigyelést, sajnos elkeserítő válaszokat kapnánk. 

A munkáltatók többsége mind a mai napig nincs tisztában a kamerás megfigyelés alkalmazásának feltételeivel

Ez már csak azért is érdekes, mert az adatvédelmi hatóság számos kamerás megfigyeléssel kapcsolatos döntést hozott az utóbbi négy évben, melyek közül igen sok jelentős bírságösszeggel sújtotta a jogszerűtlen kamerás megfigyelést alkalmazó munkáltatót, céget. Úgy tűnik azonban, hogy a cégvezetők és HR-esek 99 %-a mindaddig nem kap észbe, míg valóban az asztalukon nem landol egy akár húsz millió forintos adatvédelmi bírságot tartalmazó ilyen határozat:

https://www.naih.hu/files/NAIH-2020-2204-8-hatarozat.pdf

A kamerás megfigyelés ugyanolyan személyes adatkezelésnek minősül, mint a munkavállalók lakcímének, gyermekei életkorának, vagy bankszámlaszámának kezelése, vagyis erre a tevékenységre is kiemelten alkalmazandó a GDPR valamennyi előírása.

Ebből következően ha a munkáltató kamerás megfigyelést alkalmaz az alábbiakat mindenképpen figyelembe kell vennie:

  • Írásbeli tájékoztatást kell nyújtson a munkavállalók részére a kamerás megfigyelés körülményeiről: milyen időtartamban, hol és hogyan tárolja a készített felvételeket, kinek van ahhoz hozzáférési jogosultsága és kinek kerül a felvétel továbbításra? (vagyonőr, cégvezető),
  • A kamerák látószögét úgy kell beállítani, hogy azok az emberi méltóságot ne sértsék és a kamerák főszabály szerint nem figyelhetik folyamatosan a kollégákat,
  • Meg kell határozni azt a személyt – például adatvédelmi tisztviselőt – , aki a kamerás megfigyeléssel kapcsolatos munkavállalói igény elbírálásában és rendezésében kompetenciával rendelkezik,
  • Biztosítani szükséges, hogy az élőképet nem nézegeti folyamatosan olyan személy, aki azzal visszaélhet,
  • Valamint tájékoztatni kell azokat is a kamerás megfigyelésről, akik csak eseti jelleggel járnak a munkahely területén (pl: beszállítók, szervizesek, kollégák rokonai).

Rengeteg munkahely még mindig azt hiszi, hogy egy kameraképet ábrázoló piktogram kihelyezése mentesíti őt a fenti kötelezettségeknek való megfelelés alól. Sajnos ez a tévhit gyorsan eloszlik, amikor a munkáltató először szembe találja magát az adatvédelmi hatóság vizsgálatával, amit adott esetben pont egy olyan kolléga kezdeményez, aki hiányolja a kamerás megfigyelésről szóló tájékoztatást és a fenti követelmények betartását a munkahelyen.

Érdemes tehát az ilyen problémáknak elébe menni, már csak azért is, mert ha eddig nem is, előbb-utóbb valamelyik kolléga biztosan észleli majd, hogy a munkahelyen alkalmazott kamerás megfigyelés nem teljesen átgondolt és jogszerű.

https://www.naih.hu/kameras-adatkezelesek